Az István téri vásárcsarnok építésének gondolata már az 1860-as években megfogalmazódott. amelyet nagyrészt Lechner Lajos munkásságának köszönhetünk. A vásárcsarnok eladóterét a széles Akácfa utcai oldalon helyezték el, a korábbi piac felé eső részen, az István téri oldalon pedig bérházat emeltek. 1905-ben az István teret Klauzál térre nevezték át.
TÖRTÉNETE
ELHELYEZKEDÉS
ÉPÜLET FUNKCIÓJA
MEGÉPÜLÉS ÉVE
FELÚJÍTÁS ÉVE
TERVEZŐ
Belső Erzsébetváros
középület/piac
1897
2016
Krátky János
A Klauzál tér a VII. kerületben, Erzsébetváros a körúton belüli részén fekszik, ez a környék főtere. A teret négy oldalról háztömb veszi körül. Északnyugatról fut át a Dob utca, arra merőlegesen a Kis Diófa utca, ami a tér után Nagy Diófa utcaként folytatódik, a következő a Csányi utca, ami a tér másik oldalán Klauzál már utca, valamint a térre fut be a Rákóczi út irányából a Nyár utca. A tér egy valóságos oázis a belvárosban.
Ahogy egy városi anekdota tartja, a teret nem is lehet szándékosan megtalálni, csak véletlenül botlik bele az ember. Bár ez talán túlzás, de ha valaki nem úgy ismeri a környéket, mint a tenyerét, a tekervényes utcákon mindig kellemes meglepetésként érheti, ha váratlanul a Klauzál térre érkezik.
A téren álló legjelentősebb középület az 1897-ben átadott historizáló III-as számú vásárcsarnok, melyet 1894–1896 között építettek a székesfőváros mérnöki hivatala, pontosabban Krátky János tervei alapján.[9] A téren addig a szabadban működő piac így tető alá került. Az épület átmenő jellegű, a Klauzál téren fekvő oldalán háromemeletes bérházzal egészül ki, másik oldala az Akácfa utcára nyílik.
A Klauzál téri csarnok eredeti alkotás. A budapesti csarnokok családjába tartozik, annak szerves része. Jelentősek egyedi értékei.
Látványos a rokonsága a többi, egyidőben épült csarnokkal. Leginkább szembeötlő a rokonság a Rákóczi térivel. Az Akácfa utcai főbejárat és Rákóczi téri főbejárat ikrek.
ÁRUSÍTÓI PROFILOK
